A Kormány 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelete
a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó
rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Hatály
1. § (1) E rendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói
szerződés) kell alkalmazni.
(2) E rendelet meghatározza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait, továbbá
a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és
az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat.
(3) E rendeletet akkor kell alkalmazni, ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy
az Európai Unió kötelező jogi aktusát átültető jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(4) E rendeletben foglaltaktól a fogyasztó javára a felek megállapodása eltérhet.
2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti szociális szolgáltatásokra;
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti alapellátásokra és
gyermekvédelmi szakellátásokra;
c) az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi ellátásra irányuló szerződésre;
d) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szerencsejátékkal kapcsolatos szerződésre;
e) a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésre;
f ) az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, vagy átruházására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és
helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti
ingatlanközvetítői tevékenységre, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló
szerződést;
g) olyan kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész,
önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása;
h) a lakóépület lakáscélú bérbeadására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint
az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti ingatlanközvetítői tevékenységre,
valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződést;
i) az utazási szerződésre;
j) a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó
szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló kormányrendelet
hatálya alá tartozó szerződésre;
k) a közjegyző által okiratba foglalt szerződésre;
l) élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt terméknek a fogyasztó lakóhelyére, tartózkodási helyére
vagy munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására vonatkozó szerződésre;
m) az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződésre;
n) az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás igénybevétele útján annak igénybevétele
céljából, vagy telefon-, internet- vagy telefax-összeköttetés egyszeri igénybevétele céljából kötött
szerződésre.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. digitális adattartalom: digitális formában előállított vagy nyújtott adat;
2. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogyasztó;
3. járulékos szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött
szerződéshez kapcsolódó egyéb termék értékesítésére, vagy szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet
a vállalkozás vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt;
4. jelentős átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése,
bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül
a) a külön jogszabály szerint építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági
eljáráshoz kötött építési tevékenység;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építményhomlokzati
felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét,
az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását
magában foglaló tevékenység; vagy
c) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő,
alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység.
5. jótállás: a Polgári Törvénykönyv szerinti, valamint külön jogszabályban a fogyasztói szerződésekre
meghatározott kötelező jótállás;
6. nyilvános árverés: olyan értékesítési módszer, amelynek során a vállalkozás az árverező által lefolytatott
átlátható, versenyszerű licitálás keretében szerződéskötésre tesz ajánlatot a fogyasztóknak, akik az árverésen
személyesen megjelennek vagy ennek lehetősége számukra biztosított, és amelyen a sikeres licitáló arra
vállal kötelezettséget, hogy az ajánlatban foglaltak szerint szerződést köt. Nem minősül nyilvános árverésnek
a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére álló árverési célú internetes honlap használata;
7. pénzügyi szolgáltatás: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar
Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek Magyar Nemzeti Bank
által felügyelt tevékenysége;
8. szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amely nem minősül termék
adásvételére irányuló szerződésnek;
9. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat
céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal
történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya,
a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél;
10. távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy
szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül
úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti
kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak;
11. távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében
– szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett
vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal,
a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz;
12. termék: ingó dolog, kivéve a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolog;
terméknek minősül a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy
meghatározott űrtartalommal kiszerelt víz, gáz és villamos energia;
13. üzlethelyiség:
a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja;
b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja;
14. üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés,
a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő
helyen kötöttek meg;
b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott
körülmények között;
c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő
eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű
fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás
üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy
d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy
szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése;
15. vállalkozás: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott vállalkozás.
5. § E rendelet alkalmazásában
a) termék adásvételére irányuló szerződésnek minősül az olyan, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés is,
amely alapján a vállalkozás termék tulajdonjogának az átruházására is köteles;
b) nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen végzett értékesítő
tevékenység.
II. FEJEZET
A FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
3. A szerződéskötést követő telefonos kapcsolattartásra és a fizetési eszköz használati díjára
vonatkozó szabályok
6. § Ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a vállalkozás biztosítja,
hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért emelt díj nem terheli. E rendelkezés nem érinti az elektronikus
hírközlési szolgáltató azon jogát, hogy a hívásokért díjat számítson fel.
7. § (1) A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt
költséget meghaladó díjat nem számíthat fel.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti azon jogszabályi rendelkezéseket, amelyek egy adott fizetési mód igénybevételéért díj
vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámítását tiltják.
4. Nem kért értékesítés
8. § (1) A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást
nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés.
(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának
– hallgatólagos – elfogadását.
III. FEJEZET
AZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT ÉS A TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ
SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
5. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás
9. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződéstől eltérő szerződés esetén a vállalkozás köteles
világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót
a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek
vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;
b) a vállalkozás nevéről, a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról,
és az elektronikus levelezési címéről;
c) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről
vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen
kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen kívül felmerülő valamennyi költségről (így
különösen a fuvardíjról és a postaköltségről), vagy, ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani,
annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;
d) a teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás
panaszkezelési módjáról;
e) a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint
az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, feltételeiről;
f ) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén
a szerződés megszüntetésének feltételeiről;
g) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás
feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;
h) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;
i) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való bármilyen vonatkozó együttműködési képességéről
a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;
j) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület
nevéről és székhelyének postai címéről.
(2) A vállalkozást nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség azon információk
vonatkozásában, amelyek a körülmények alapján nyilvánvalóak.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatást a vállalkozás a kellékszavatosság, a termékszavatosság és
a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára
világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt
mintatájékoztató útján is megadható.
10. § Nem kell alkalmazni a 9. §-t az olyan mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb
jelentőségű szerződésre, amelyet a szerződéskötés időpontjában teljesítenek.
IV. FEJEZET
AZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT ÉS A TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
6. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás
11. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás
köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót
a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek
vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;
b) a vállalkozás nevéről;
c) a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról
és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek
a nevében eljár;
d) a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek
a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér;
e) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről
vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen
kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így
különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani,
annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;
f ) határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás
teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés
átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha
az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének
kiszámításának módjáról;
g) a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz
használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül;
h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint
a vállalkozás panaszkezelési módjáról;
i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról),
valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;
j) arról, hogy a 20. § szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell
viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében –
a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;
k) arról, hogy a fogyasztó a 26. § szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a 13. § vagy
a 19. § esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a 20. § szerinti felmondási jogát;
l) arról, ha a 29. § alapján a fogyasztót nem illeti meg a 20. § szerinti jog, illetve azokról a körülményekről,
amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti a 20. § szerinti jogát;
m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;
n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak
feltételeiről;
o) arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;
p) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén
a szerződés megszüntetésének feltételeiről;
q) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás
feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;
r) a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról;
s) a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték
nyújtásáról és annak feltételeiről;
t) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;
u) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen
elvárható ismereteknek megfelelően;
v) a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli
panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való
hozzáférés módjáról;
w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület
nevéről és székhelyének postai címéről.
(2) Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f ) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre
vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó
nem köteles megfizetni e költségeket.
(3) Nyilvános árverés esetén a vállalkozás (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott adatai helyett az árverező
vállalkozás azonos adatai is megadhatók.
(4) Az (1) bekezdés i), j) és k) pontjában meghatározott tájékoztatás az 1. mellékletben foglalt mintatájékoztató
megfelelő kitöltésével is megadható.
(5) A vállalkozás az (1) bekezdés m) pontja szerinti és az n) pontban a jótállásra vonatkozó tájékoztatást
a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni
olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség.
E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadható.
(6) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a szerződés részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a szerződő felek erről
kifejezetten megállapodnak.
(7) Az e §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.
7. A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén
12. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást
a fogyasztóval papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón közli. A tartós
adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell
a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
(2) A szerződéskötést követően a vállalkozás átadja a fogyasztónak az aláírt szerződés másolatát, vagy
a szerződéskötést papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón visszaigazolja.
A visszaigazolás tartalmazza a fogyasztónak a 29. § (1) bekezdés m) pontja szerint adott nyilatkozatát.
(3) Az olyan üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében, ahol a fogyasztó kifejezetten kérte a vállalkozás javításra
vagy karbantartásra irányuló szolgáltatását, és a szerződő felek azonnal teljesítik szerződéses kötelezettségeiket,
feltéve, hogy a fogyasztó által fizetendő összeg nem haladja meg kétszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank
tájékoztatás megadásának napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget
a) a vállalkozás papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén– más tartós adathordozón közli a fogyasztóval
a 11. § (1) bekezdés b) és c) pontjában előírt tájékoztatást, továbbá az ellenszolgáltatás teljes összegét vagy
annak kiszámítási módját, a teljes összegre vonatkozó becsléssel együtt;
b) a vállalkozás közli a fogyasztóval a 11. § (1) bekezdésének a), i) és l) pontjában előírt tájékoztatást, azonban
a fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján nem köteles azt papíron vagy más tartós adathordozón átadni, és
c) a szerződéskötés visszaigazolása tartalmazza a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást.
13. § A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítését
már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten, tartós
adathordozón közölni.
8. A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények távollévők között kötött szerződés esetén
14. § Távollévők között kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást – világos és
közérthető nyelven – a fogyasztóval közli, vagy azt a fogyasztó számára elérhetővé teszi az alkalmazott távollévők
közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköznek megfelelő módon. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott
tájékoztatásnak olvashatónak kell lennie.
15. § (1) Ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet,
a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt
felhívja a fogyasztó figyelmét a 11. § (1) bekezdés a), e), f ), p), q) és r) pontjában meghatározott információkra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési
nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga
után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót
könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen
megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára
teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt
kötelezettségének, a szerződés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(3) A kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás köteles legkésőbb a fogyasztó szerződéses
ajánlatának megtételekor egyértelműen és olvashatóan feltüntetni az esetleges fuvarozási korlátozásokat és
az elfogadott fizetési módokat.
16. § Ha a szerződést olyan távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen
az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt
a vállalkozás az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz útján közli legalább a 11. §
(1) bekezdés a), b), e), f ), i), p) és q) pontjában előírt tájékoztatást. A 11. § (1) bekezdésében meghatározott további
információkat a vállalkozás a 14. §-sal összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.
17. § Ha a vállalkozás távollevők közötti szerződés megkötését telefonon kezdeményezi, a telefonbeszélgetés
megkezdésekor tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás nevéről, illetve annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek
a nevében telefonál, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul. E § nem érinti a vállalkozás
16. §-ban meghatározott kötelezettségét.
18. § A távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de a termék adásvételére
irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb
a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak
a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza
a) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése
előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta; és
b) ha a fogyasztó a 29. § m) pontja szerinti nyilatkozatot tett, az erre vonatkozó visszaigazolást.
19. § A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítését
már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten közölni.
9. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog
20. § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben
meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és
távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti
nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn
belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.
(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát
a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén
aa) a terméknek,
ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik,az
utoljára szolgáltatott terméknek,
ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,
ad) ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,
a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;
b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától
számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott elállási
jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
10. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának
jogkövetkezménye
21. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett
eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.
(2) Ha a vállalkozás a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő tizenkét hónapon belül megadta
a fogyasztónak az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő
az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.
11. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása
22. § (1) A fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát
a) a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy
b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján
gyakorolhatja.
(2) A vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára a 20. §-ban meghatározott jog (1) bekezdés
szerinti gyakorlását. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói
nyilatkozat megérkezését.
(3) A 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. §
(2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.
(4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta.
12. A vállalkozás kötelezettségei a fogyasztó elállása vagy felmondása esetén
23. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött
szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy
napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel
összefüggésben felmerült költségeket is.
(2) A 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó
által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján
a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen
többletdíj nem terhelheti.
(3) Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ,
a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.
(4) Termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az (1) bekezdésben
meghatározott összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta,
hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást
a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.
13. A fogyasztó kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén
24. § (1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött
szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon
belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek
átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A visszaküldés határidőben
teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.
(2) A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség
viselését.
(3) Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötésével egyidejűleg a terméket kifuvarozták a fogyasztónak,
a vállalkozás saját költségén fuvarozza vissza a terméket, ha az jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető
vissza.
25. § A fogyasztó csak a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot
meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. Nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás
a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.
26. § (1) Ha a 13. § vagy a 19. § szerinti esetben a fogyasztó a teljesítés megkezdését követően felmondja az üzlethelyiségen
kívül vagy távollévők között kötött szerződést, az elszámolás során a fogyasztó által arányosan fizetendő összeget
a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás adóval növelt teljes összege alapján kell kiszámítani. Ha azonban
a fogyasztó bizonyítja, hogy a teljes összeg túlzottan magas, az arányos összeget a szerződés megszűnésének
időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani.
(2) E § alkalmazásában a piaci érték megállapításánál az azonos tevékenységet végző vállalkozások azonos
szolgáltatásának a szerződés megkötésének időpontja szerinti ellenértékét kell figyelembe venni.
27. § A fogyasztó a 20. § szerinti joga gyakorlása esetén nem viseli az alábbi költségeket:
a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítésének teljes vagy részleges költségeit, ha
aa) a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) vagy k) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének
nem tett eleget, vagy
ab) a fogyasztó nem kérte a 13. § és a 19. § szerint a szolgáltatás teljesítésének megkezdését a 20. §
(2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt;
b) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom szolgáltatásának teljes vagy részleges költségeit,
ha
ba) a fogyasztó nem adta kifejezett, előzetes beleegyezését ahhoz, hogy a teljesítés a 20. §
(2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt megkezdődjön,
bb) a fogyasztó a ba) pont szerinti beleegyezése megadásával egyidejűleg nem nyilatkozott annak
tudomásulvételéről, hogy beleegyezésével elveszti a 20. § szerinti jogát, vagy
bc) a vállalkozás elmulasztotta megadni a 12. § (2) bekezdésében vagy a 18. §-ban előírt visszaigazolást.
28. § A fogyasztót a 20. § szerinti joga gyakorlásával összefüggésben a 23. § (3) bekezdésében, valamint 24–26. §-ban
meghatározottakon felül további költség és egyéb kötelezettség nem terheli.
14. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog alóli kivételek
29. § (1) A fogyasztó nem gyakorolhatja a 20. § szerinti jogát
a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően,
ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó
tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;
b) olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem
befolyásolható, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
c) olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére
állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében;
e) olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást
követő felbontása után nem küldhető vissza;
f ) olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más
termékkel;
g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható
módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor
állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően
kerül sor;
h) olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel
a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele
tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjárműkölcsönzés,
étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés
esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó
kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg
nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a 20. § szerinti
jogát.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § szerinti jog a fogyasztó által kifejezetten kért
szolgáltatásokon és a karbantartás vagy a javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínált
szolgáltatásokra vagy termékekre kiterjed.
15. A fogyasztót megillető elállás vagy felmondás hatása a járulékos szerződésekre
30. § (1) Ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez vagy a távollevők között kötött szerződéshez járulékos szerződés is
kapcsolódik, a fogyasztó 20. § szerinti jogának gyakorlása a járulékos szerződést is felbontja vagy megszünteti.
(2) A fogyasztó a vállalkozásnak a járulékos szerződés felbontásából vagy megszüntetéséből eredő kárát nem köteles
megtéríteni, és a szerződés felbontásával vagy megszüntetésével összefüggésben tőle egyéb költség – a 23. §
(3) bekezdésében, valamint a 24–26. §-ban meghatározott esetek kivételével – nem követelhető.
(3) A vállalkozás köteles a járulékos szerződésben részt vevő harmadik személy szerződő felet a fogyasztó elállásáról
vagy felmondásáról haladéktalanul értesíteni.
V. FEJEZET
ELJÁRÁS A SZERZŐDÉSKÖTÉSRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
ÉS A SZERZŐKÖTÉST KÖVETŐ TELEFONOS KAPCSOLATTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE
ESETÉN
31. § (1) A 9. §, a 11. § (1), (3)–(5) és (7) bekezdésében, a 12. § (1) és (3) bekezdésében, a 14–17. §-ban és a 18. § a) pontjában
foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.
(2) A 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló
törvényben meghatározott szabályok szerint.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában
fogyasztóvédelmi rendelkezések.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. § Ez a rendelet 2014. június 13-án lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre
kell alkalmazni.
33. § Ez a rendelet a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
34. § Hatályát veszti az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, és
a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet.
1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez
Elállási/Felmondási mintatájékoztató
Elállási/Felmondási jog
Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Hasonlóképpen, ha a szolgáltatás nyújtására
irányuló szerződés esetén a szerződés teljesítése megkezdődött, Ön jogosult 14 napon belül indokolás nélkül
felmondani a szerződést.
Az elállási/felmondási határidő az (1….) .
Ha Ön elállási/felmondási jogával élni kíván, elállási/felmondási szándékát tartalmazó egyértelmű nyilatkozatát
köteles eljuttatni (például postán, telefaxon vagy elektronikus úton küldött levél útján) az alábbi címre: (2…). Ebből
a célból felhasználhatja a mellékelt elállási/felmondási nyilatkozat-mintát is. (3….)
Ön határidőben gyakorolja elállási/felmondási jogát, ha a fent megjelölt határidő lejárta előtt elküldi elállási/
felmondási nyilatkozatát.
Az elállás/felmondás joghatásai
Ha Ön eláll ettől a szerződéstől, haladéktalanul, de legkésőbb az Ön elállási nyilatkozatának kézhezvételétől
számított 14 napon belül visszatérítjük az Ön által teljesített valamennyi ellenszolgáltatást, ideértve a fuvarozási
költséget is (kivéve azokat a többletköltségeket, amelyek amiatt merültek fel, hogy Ön az általunk felkínált,
legolcsóbb szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott.) A visszatérítés során az eredeti
ügylet során alkalmazott fizetési móddal egyező fizetési módot alkalmazunk, kivéve, ha Ön más fizetési mód
igénybevételéhez kifejezetten a hozzájárulását adja; e visszatérítési mód alkalmazásából kifolyólag Önt semmilyen
többletköltség nem terheli. (4…..)
(5 ….)
(6 ….)
Útmutató az elállási/felmondási mintatájékoztató kitöltéséhez:
(1…..) Illessze be a következő idézőjelbe tett szövegek egyikét:
a) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén: „a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap elteltével
jár le”;
b) termék adásvételére irányuló szerződés esetében: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön
vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy a terméket átveszi.”;
c) több termék szolgáltatásakor: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen Ön vagy az Ön által
megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó termék átveszi.”;
d) több tételből vagy darabból álló termék szolgáltatásakor: „amelyen Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól
eltérő harmadik személy az utolsó tételt vagy darabot átveszi.”; e) termék meghatározott időszakon belüli
rendszeres szolgáltatására vonatkozó szerződés esetében: „attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen
Ön vagy az Ön által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy átveszi az első terméket.”
(2…..) Illessze be vállalkozása nevét, postai címét, és – ha van – telefonszámát, telefax-számát és elektronikus
levelezési címét.
(3…..) Ha Ön lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy elektronikusan az Ön weboldalán töltse ki és nyújtsa be
elállási/felmondási nyilatkozatát, illessze be a következő szöveget: „Ön internetes oldalunkon is [beillesztendő
az internetes cím] kitöltheti az elállási/felmondási nyilatkozat-mintát vagy benyújthatja az elállási/felmondási
szándékát egyértelműen kifejező egyéb nyilatkozatát. Ha Ön emellett dönt, az elállás/felmondás megérkezését
tartós adathordozón (például elektronikus levélben) haladéktalanul visszaigazoljuk Önnek.”
(4…..) Termék adásvételére irányuló szerződés esetében, ha Ön nem ajánlotta fel, hogy a terméket elállás esetén
visszafuvarozza, illessze be a következő szöveget: „A visszatérítést mindaddig visszatarthatjuk, amíg vissza nem
kaptuk a terméket, vagy Ön nem igazolta, hogy azt visszaküldte: a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe
venni.”
(5…..) Ha a fogyasztó a szerződés alapján terméket vett át
a) az alábbiak közül illessze be a megfelelőt:
– „A terméket visszafuvarozzuk Öntől.”, vagy
– „Ön köteles számunkra vagy …. [illessze be a termék átvételére Ön által feljogosított személy nevét és
postai címét, ha van ilyen személy] számára a terméket indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb elállási
nyilatkozatának közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni vagy átadni. A határidő betartottnak minősül, ha
a 14 napos határidő letelte előtt elküldi a terméket.”;
és
b) illessze be a megfelelőt:
ba) „A termék visszaküldésének költségeit mi viseljük.”, vagy
bb) „A termék visszaküldésének közvetlen költségét Ön viseli.”, vagy
bc) Távollévők között kötött szerződés esetében,ha Ön nem ajánlja fel a termék visszaküldési költségének viselését,
és a termék jellegéből adódóan postai küldeményként nem adható fel: „A termék visszaküldésének közvetlen
költségét – azaz… [illessze be az összeget] fuvarozási költséget – Ön viseli.”; vagy ha a termék visszaküldésének
költségét ésszerűen nem lehet előre kiszámítani: „A termék visszaküldésének közvetlen költségét Ön viseli.
E költségek legmagasabb becsült összege… [illessze be az összeget].”, vagy
bd) Ha üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében a terméket a szerződés megkötésekor a fogyasztó
otthonába fuvarozták és a termék jellegéből adódóan postai küldeményként nem adható fel: „A terméket saját
költségünkön magunk fuvarozzuk vissza.”;
és
c) illessze be az alábbiakat: „Ön kizárólag akkor vonható felelősségre a termékben bekövetkezett értékcsökkenésért,
ha az a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó
használat miatt következett be.”
(6…..) A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében az alábbi szöveget illessze be: „Ha Ön kérte, hogy
a felmondási határidőn belül kezdődjön meg a szolgáltatás teljesítése, felmondása esetén Ön köteles megtéríteni
számunkra a szerződés megszűnésének időpontjáig arányosan teljesített szolgáltatásért járó összeget.
Hasonlóképpen visszatérítjük az Ön által nyújtott ellenszolgáltatás azon részét, amely meghaladja az általunk
nyújtott szolgáltatás ellenértékét.”
Elállási/Felmondási nyilatkozatminta
(csak a szerződéstől való elállási/felmondási szándék esetén töltse ki és juttassa vissza)
Címzett:1
Alulírott/ak kijelentem/kijelentjük, hogy gyakorlom/gyakoroljuk elállási/felmondási jogomat/jogunkat az alábbi
termék/ek adásvételére vagy az alábbi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés tekintetében:2
Szerződéskötés időpontja /átvétel időpontja:3
A fogyasztó(k) neve:
A fogyasztó(k) címe:
A fogyasztó(k) aláírása: (kizárólag papíron tett nyilatkozat esetén)
Kelt
1 Itt szükséges a vállalkozás nevének, postai címének, és – ha van – telefonszámának, telefax-számának és elektronikus levelezési címének
megjelölése.
2 Itt szükséges a szerződés tárgyául szolgáló termék vagy szolgáltatás megjelölése
3 A megfelelő jelölendő
3. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez
A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató
1. Kellékszavatosság
Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával?
Ön a …4 hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári
Törvénykönyv szabályai szerint.
Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján?
Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy
a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy
a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát
a vállalkozás költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is
elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha
az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot.
Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét?
Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított
kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves
elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő….5,
de legfeljebb egy év.
Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét?
Ön a vállalkozással szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.
Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs
egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a ….6 vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől
számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés
időpontjában is megvolt.
2. Termékszavatosság
Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával?
Ingó dolog (termék) hibája esetén Ön – választása szerint – az 1. pontban meghatározott jogát vagy
termékszavatossági igényt érvényesíthet.
Milyen jogok illetik meg Önt termékszavatossági igénye alapján?
Termékszavatossági igényként Ön kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti.
Milyen esetben minősül a termék hibásnak?
A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy
pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Milyen határidőben érvényesítheti Ön termékszavatossági igényét?
Termékszavatossági igényét Ön a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül
érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.
Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét?
Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja.
A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.
A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól?
A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
– a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
– a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
– a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.
A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.
Felhívom figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre,
egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén
azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben
érvényesítheti.
[Ha a vállalkozás jogszabály vagy szerződés alapján jótállásra köteles, az alábbi 3. pont beillesztése is szükséges
a tájékoztatóba:]
3. Jótállás
Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával?
Hibás teljesítés esetén szerződés/7…8 alapján a …9 jótállásra köteles.
Önt milyen jogok és milyen határidőn belül illetik meg jótállás alapján?10
Mikor mentesül a vállalkozás a jótállási kötelezettsége alól?
A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés
után keletkezett.
Felhívom a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és
jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó
jogok az 1. és a 2. pontban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.
A Kormány 107/2017. (IV. 28.) Korm. rendelete a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „5. jótállás: a Polgári Törvénykönyv szerinti, a) a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal, valamint b) a jogszabályon alapuló kötelező jótállás;” (2) A Korm. rendelet 4. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „8. szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti, vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás ellenértékét;” 2. § A Korm. rendelet 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „a) termék adásvételére irányuló szerződésnek minősül az olyan visszterhes, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés is, amely alapján a vállalkozás termék tulajdonjogának átruházására is köteles;” M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2017. évi 63. szám 6909 3. § A Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § Ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a vállalkozás biztosítja, hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért az elektronikus hírközlési szolgáltató által a hívó fél számára az előfizetői szerződésben meghatározott díjon felül további díj ne terhelje. A telefonos ügyfélszolgálat emelt díjas szolgáltatással nem működtethető. E rendelkezés nem érinti az elektronikus hírközlési szolgáltató azon jogát, hogy a hívásokért díjat számítson fel.” 4. § A Korm. rendelet II. Fejezete a következő 4/A. és 4/B. alcímmel egészül ki: „4/A. Többletösszegek fizetése 8/A. § A vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre feljogosító szerződési feltétel különösen nem tekinthető olyannak, mint amit a fogyasztó kifejezetten elfogadott, ha a vállalkozás olyan alapértelmezett opciót (előre kitöltött mezőt) alkalmaz, amelyet a fogyasztónak a többletösszeg fizetésének elkerülése érdekében el kellene utasítania. Ebben az esetben a vállalkozás köteles a fogyasztó részére az így kifizetett összeget visszatéríteni. 4/B. Fogyasztói adásvétel esetén irányadó szabályok 8/B. § (1) Ha a fogyasztói adásvételi szerződés teljesítési ideje a szerződés megkötéséhez kapcsolódó valamennyi körülményre figyelemmel alapvető fontosságú, vagy a fogyasztó a szerződés megkötése előtt tájékoztatta a vállalkozást annak alapvető fontosságáról, akkor a szerződést olyannak kell tekinteni, mint amit a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni, így attól a fogyasztó póthatáridő tűzése nélkül jogosult elállni. (2) Ha a fogyasztó póthatáridő tűzése nélkül jogosult a szerződéstől elállni, és elállási jogát gyakorolja, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.” 5. § A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkoz
